Várakozva

Újabb csodás blogot találtam, és nem bírom ki, hogy ne mutassam meg. Sofia a Duna partján él, és gyönyörűséges fotói teljesen elbódítottak. Nem csak a tájakról, hanem az ételekről és az állatokról készült képei is csodálatosak. Olyan érzésem van, mint ha hihetetlen éleslátással lenne megáldva ez a kedves hölgy, mint ha különleges receptorai lennének a hétköznapi szépségek meglátására. Ahogy elnéztem, kevésszer nyilatkozik bővebben, van azonban egy bejegyzése, amit többször is elolvastam, mert sok igazságot látok benne. (http://sweethomebytheriver.blogspot.com/2010/11/az-ezust-folyo-partjan.html)

megjegyzés: akit zavar a zene a blogon, legalul lehet kikapcsolni

Amúgy pedig nagyon várom már a tavaszt. Szeretnék ültetni, és kiülni a kertbe. Mikor ideköltöztünk, már nem sokáig élvezhettük a kert és a tó örömeit, így a hosszú éhezés után, annál édesebb lesz majd az öröm, mikor első reggelimet elfogyaszthatom a teraszon.

ha a magyar bürokrácián múlik, akkor sose jutunk el odáig, hogy összeházasodjunk..... pedig már megvettük a gyűrűket is

Cél

A bánatomról nem szeretnék most írni. Majd ha már kicsit távolabb leszek tőle, és ha már nem sírok, amikor egy fényképet nézek a cicáról. Most jöjjön valami jó.

Kitűztem a célt, hogy mi az első olyan nagyszabású terv, amit meg szeretnék valósítani a varrógépemmel. Ez pedig nem más, mint egy Waldorf baba készítése. Ha a kedves olvasó esetleg nem tudná, hogy az mi is (két hete még én se tudtam), akkor segítek:

Felmerül persze a kérdés, hogy kinek is csinálok ilyet, de a válasz egyszerű. Most végre magamnak fogok készíteni valamit. Szinte alig van meg azokból a kézzel készült tárgyakból valamicske, amiket én készítettem, mert mindig ajándék lesz belőlük. Ez most nekem lesz ajándék. Ma meg is érkeztek Németországból az alapanyagok, fehér selyemből lesz a haja, már csak a tömítőanyag hiányzik, aminek gyapjút szeretnék. Angyalkababa lesz. Már alig várom, hogy elkészítsem.

Most azt kívánom.....

.... bárcsak inkább rossz lenne a macska, mint halott.

Rövidek

- államvizsga magyar része kipipálva
- esküvői pánik (főleg az árak láttán) kezdődik
- égig érő paszulyról álmodni, mely szivárványszínű fává válik (mindez egy gyönyörű hegyvidékes tájon) jó-e?
- körülöttem szület(end)ő babák jelenlegi aránya: 2 fiú (Orion,és Levente), 1 lány (Lilián)
- ciginélküliséget bírom (az első pár nap volt necc)
- a macska nagyon rossz
- az élet jó

Szépség és motiváció

Újabb kedvenc alkotó az Új Zélandon élő Marie személyében, aki ilyeneket csinál:

Hát nem tündéri? 

Szeretem az ilyet, amikor valakinek van egy csak rá jellemző saját világa, és ezt bármilyen alkotáson keresztül át tudja adni. Érdemes megnézegetni az oldalát, ahol a hasonló kis kézimunkák mellett csodás képek vannak Új Zélandról is. Meg kell tanulnom végre angolul, hogy értsem, miket írnak a számomra érdekes emberek.

a megtalált egész-ség

A legutóbbi dikshán az egészségről volt szó. A meditációban elbeszélgettünk a testrészeinkkel, ki hogy érzi magát. Mondanom sem kell, a tüdőm volt a legjobban kiborulva. Hogy nyomatékosítsa a dolgot, a karácsonyt is ennek szellemében töltöttem el, asztmás köhögés és ügyelet látogatás lett a mezei náthából. Ennyi már bőven elég volt, hogy megértsem, véget kell vetnem a tüdőm rongálásának. Enélkül is az volt a tervem, hogy abbahagyom a cigit véglegesen, mert szerettem volna a teherbeesés előtt időben kitisztítani a szervezetem. E mellé tervezem az optimális testsúly elérését is. Az utóbbi napokban ezek körül forog a gondolatom, mint ahogy ma reggel is a vonaton, miközben az épp olvasott regény főhősnője egy indiai asramban azon elmélkedik, hogy el kell engedni azokat a dolgokat, melyek hátráltatnak minket. Gondolatban épp ott tartottam, hogy igen, a függőség, és a tüdőmet pusztító dolgok, valamint az egészségtelen tunyaság engem hátráltatnak, amikor nyílt a vonatkocsi ajtaja, és a kalauz jött be rémült fejjel, hogy valaki idetelefonált, hogy elhagyott valami kártyát, itt, ebben a kocsiban. Utastársammal együtt buzgó keresésbe kezdtünk, és az én ülésem alatt találtam meg az elhagyott EGÉSZSÉGkártyát. Értitek... meglett az egészség. Az egész baromihosszú vonaton az én ülésem alatt.
Vettem a jelet. Ha jó leszek magamhoz, az egészségem visszatalál hozzám.

Kedves 2010!

Nagyon köszönöm az együtt töltött időket, talán soha ilyen intenzív évem nem volt még, amiben ennyi minden történt volna. Nem mondom, hogy mindig könnyű volt, de minden perc megérte, mert elégedetten zárom. Elolvasva a tavalyi kívánságaimat, szinte kivétel nélkül teljesültek, pedig nem voltam szégyenlős. De ez is bizonyítja, hogy ha jól kérsz, megadatik. Hálás vagyok a bőségért, a lehetőségekért, mert mindezek azt mutatják, jó irányba tartok, a Sors támogat engem (minket), és néhány történés elkerülhetetlenül fontos volt ahhoz, hogy a további célok megvalósulhassanak. Hálás vagyok a barátaimnak is, azoknak, akik kitartanak mellettem, szeretetükből, figyelmükből, idejükből áldoztak rám. Köszönöm az inspirációt, a támogatást is. 

Kedves 2011!

Szeretettel, várakozva üdvözöllek! Sok kérésem van hozzád, remélem nem haragszol meg ezért, de ha elmondom, talán megkönnyítem a dolgodat.

- szeretnék sikeresen leállamvizsgázni, nem csak magyar, hanem kommunikáció szakból is

- szeretnék további tanulmányokat folytatni, masszázs, fotózás, diksha és varrás terén, kérlek segíts ebben mind anyagilag, mind idővel, és küldd el hozzám a megfelelő oktatókat, és azt a tudást, amire szükségem van, valamint a technikai feltételeket is teremtsd meg számomra

- szeretnék egészséges lenni, mozogni eleget, és leadni a súlyfeleslegemet, ehhez is kérnék időt, pénzt és lehetőséget (és szeretném ezeket Janival együtt csinálni), valamint kitartást ahhoz, hogy a függőségeimtől végleg megszabaduljak

- szeretnék egy szép, kedves és szolid esküvőt, ami mindenkinek megfelel, és nem kerül sok pénzbe

- szeretnék teherbe esni, és egészséges kisbabát hordani a szívem alatt

- szeretnék mindezekhez elég pénzt és munkát, szeretném, ha beindulna a masszázs is, és a fotózás is jöhet

- szeretném, ha találnánk egy megfelelő autót, és megvennénk, fenntartanánk gond nélkül

- szeretném, ha maradhatnánk itt Gárdonyban, gondok nélkül élhetnénk itt, és fenn tudnánk tartani magunkat kényelmesen

- boldogan, szerelemben szeretnék élni Janival továbbra is

- szeretném, ha elég időm lenne a barátaimra, és nekik is rám, és ha sok értékes időt töltenénk együtt, kérlek őrizd meg azokat nekem, akikkel szükségünk van egymásra, akikkel igazi szeretete köt össze

- kérlek adj boldogságot mindazoknak, akik fontosak nekem, és add meg nekik, amire ők vágynak

- szeretnék még utazni ebben az évben, egy szép nászutat, de bármi más belföldi, és külföldi útnak is nagyon örülnék

Kedves 2011, előre is köszönöm a támogatásodat, bízom benne, hogy te leszel az az év, amiben beérik minden munkám gyümölcse, és amiben családdá válhatunk.

Zárásképp pedig íme a karácsonyunk képekben.

Közeleg....

.... az ünnep. Kívánságom mindenkinek, hogy tárja ki a lelkét a jónak, mert ünnepkor mindig varázs van, csupán engednünk kell, hogy megtörténjen.

Móra László: Karácsony édes ünnepén

Legyen ma templom minden ember szíve,
Melyben a lélek szárnyat bontogat!
Karácsony édes ünnepén
Legyen imádság minden gondolat.

Legyen ma templom minden ember szíve,
S legyen a templom tiszta, szent fehér.
Karácsony édes ünnepén
Istennek tetsző legyen a kenyér.

Szálljon szívünkbe áldott akarat,
Ez kösse egybe mind a kezeket.
Karácsony édes ünnepén
Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet!

Akinek könnyet osztogat az Élet
És kín a napja, kín az éjjele,
Karácsony édes ünnepén
Ne fuss előle! Óh beszélj vele!

Testét takard be s enyhítsd sok sebét!
Óh lásd meg, tudd meg: testvér ő veled.
Karácsony édes ünnepén
A szíved szépül, őt ha öleled.

Az emberszívek örökélő őre
Tegye ma össze mind a kezeket!
Karácsony édes ünnepén
Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet!

Apám, a megfigyelő

Vettem egy varrógépet. Karácsonyra edénykészletet kértem, közösen Janival szőnyeget kértünk anyukájától.
Erre apám - aki szokatlanul csacsogós kedvében volt - közölte, hogy ő megfigyelte, hogy én már a bébi érkezésére készülök, ő látja ezt a vásárlásaimból is. Aztán halkabban hozzátette, hogy ő már várja.

Igen, apukám, lassan itt az idő. :)